És megint a víz az úr

Az összes képviselő megjelent a testület második és egyben most már tényleges munkát végző tanácskozásán. A vendégek száma is megugrott, legalábbis a néhány hónappal ezelőtti állapotokhoz képest. Ott volt a Híd három tagja, megjelent Telektó PT elnöke és velem együtt három titulus nélküli lakos is. Az első ülésről elmondható, hogy a mostani testület dinamikusabbnak hatott, mint az előző. Mindez köszönhető annak, hogy az új képviselők szinte kivétel nélkül nem szeppentek meg a feladattól, hanem komolyan és érdemlegesen beleszóltak az „öregek“ munkájába. Ugyanakkor a Híd-as vendégek is hozzászóltak az egyik, pénzügyekről szóló ponthoz. Ebben az esetben is meg kell említeni, hogy a hozzászólások korrektek voltak. Ekkor úgy éreztem, mintha Mészáros Endrét helyettesítették volna.:) De most minderről részletesen.

Mielőtt folytatnám, egy szolgálati közlemény. Az egész parlamenti napló négy éve azért indult, mert a tanácskozás határozatait nem lehetett sehol elolvasni. Ez az utóbbi időben megváltozott. Ezért a következő időszakban már nem fogok törekedni arra, hogy minél több, akár kevésbé fontos dolgokról is írjak, hanem megpróbálok csak a fontosabb pontokra koncentrálni.

Úgy tűnt, hogy ez a gyűlés gyors lesz és 9-kor már tévézhetek, de tévedtem. A tanácskozás első felében a jutalmazásokkal foglalkoztak. A képviselők juttatása az országos átlagkeresetből indul ki és ezt beszorozták egy szorzószámmal- ezt törvény írja elő. Most egy kis matematika jön. Direkt nem írom le, hogy pontosan mennyit kapnak, úgyis szeretünk mások pénztárcájában turkálni, dolgozzunk meg érte. Tehát az átlagkereset 744.05 euró és ezt kell beszorozni 0,06-tal és megkapjuk a gyűlésért járó összeget. A bizottsági tagok esetében 0,02-vel kell szorozni. A polgármester alapfizetése törvény által megszabott összeg (744.05×2,41). Ezt az összeget a testületnek joga van megemelni és ezt ki is használta, így az alapfizetést még 1,546-tal kell beszorozni. Jó számolást!

A gyűlés további részében újra a kanalizáció, a belvíz és a talajvíz témája dominált. A polgármester októberben írt levelet a „vizeseknek“ és erre nemrég a válasz is megérkezett. A levélből azt tudtuk meg, hogy a kivitelezővel leellenőrizték a hálózatot és tényleg több helyen rossz a szigetelés. Azt igérték, hogy a hibákat dec. 10-ig kijavítják, valamint jelezték, meg kell akadályozni, hogy a csapadékot a lakosok a kanalizációba vezessék. A polgármester úgy reagált a levélre, hogy a leírtak messze vannak az igazságtól. Feltette azt a kérdést, hogy valaki látta-e, hogy javították a rendszert, de ilyen ember nem volt a teremben.

Kovács Sándor szerint valótlanságot állít a levél. Ha a talajvíz le is ment a nyáron, mindenki láthatta, hogy a probléma nem oldódott meg, hiszen a mai napig forognak a tartálykocsik. Darázs László azt a kérdést tette fel, hogy mit tudunk velük kezdeni a levelezésen kívül. Tavasszal egy illetékes azt mondta neki, hogyha mindenki a pincéből a csatornába engedné a vizet, akkor is győznie kellene az elvezetését. Varga Zoltán is megjegyezte, hogy a probléma nem oldódott meg, mert a Metró utcában visszatérő jelenség, hogy gejzírként tör fel a szennyvíz.

Jurás Gábor közölte, hogy a Vág Menti Folyamkezelő Vállalat (Povodie Váhu) februárban a Fekete-ér környéki kanális partján kivágja a bokrokat, eltávolítja a belógó ágakat. Az értesítés nem okozott osztatlan lelkesedést. Többen megjegyezték, hogy ez a munka a kanális kotrása, sástól való kitisztítása nélkül vajmi keveset ér.

Darázs László felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a szíveíszi ( királyrévi kanális egy része) több helyen be van szakadva, így a víz nem tud elfolyni, ennek következtében másfél méterrel megemeli magában a faluban is a vizet. Amíg ez a probléma nincs megoldva, érdemleges javulás nem várható. Kovács Sándor egy új javaslattal állt elő. Szerinte a Kurcsából kiinduló kanálist vészhelyzet esetén el lehetne zárni. Rámutatott, hogy ilyen magas talajvíznél sem telített a kanális, tehát a kapacitásához képest kevés víz van benne. Ezért, ha lezárt részen szivattyúkkal átemelnék a vizet, akkor a kanálisban ez akár 2 m magasan is folyhatna. Hangsúlyozta, hogy mindez vészhelyzet esetén lenne. A polgármester jelezte, hogy ehhez építési engedély kell és a tulajdonosok beleegyezése. Darázs László szkeptikus volt az ötlettel kapcsolatban. Úgy látta, hogy a talajvíz a folyók miatt is magas, és azt nem tudjuk befolyásolni. A többiek úgy reagáltak, hogy a szivattyúzásnak van értelme, mert akkor a magyarországi belvizeknél sem csinálnák.

Jurás Gábor meglátása szerint erről a javaslatról egy szakember véleményét is meg kell hallgatni. Valamennyien egyetértettek abban, hogy erről kikérik a „povodie“ véleményét. Végül a képviselők felhatalmazták a polgármestert, hogy egy újabb levélben kérjen választ arra, hogy pontosan milyen munkákat végeztek el a kanalizáción. Arról nem született határozat, hogy a Kovács Sándor felvetett javasatról folyjon tárgyalás.

Még egy fontos téma volt. A polgármester jelezte, megtörténhet, hogy nem sikerül május végére befejezni a központ felújítását. Ha ez megtörténne, akkor a falu elveszíti az erre szánt támogatást. Mindennek az az oka, hogy az állam a rossz költségvetési helyzet miatt leállította a kifizetéseket, ezért a falu nem tud fizetni a vállakozónak. A polgármester javasolta, hogy 100 ezer eurós áthidaló kölcsönt vegyen fel a falu erre a pár hónapra. Ha az állam elkezd fizetni, akkor nem lesz szükség a pénzre. A kamatot a vállalkozó felvállalja. A képviselők meglepődtek a felvetésen. Több részletre is kíváncsiak voltak, főleg garanciákról volt szó, és, hogy a vállalkozó tényleg határidőre befejezi-e a munkát és kinek, milyen formában kell fizetni. Mozoli jelezte, annak örülne, ha az alvállakozó kapná meg a pénzt és nem a fővállalkozó, de erre nincs lehetőség.

A képviselők már hajlottak arra, hogy a kölcsönt megszavazzák, de ekkor a vendégek kértek szót. Bán Gyula megjegyezte, hogy egy vállalkozó azért vállalja a munkát, mert nyereséget remél. Az ő felelősége, hogy a munkát befejezze és ha szükséges, hitelt vegyen fel rá. Somogyi László saját tapasztalatát mondta el. A jókai alapiskolát újították fel, ahol a kifizetésekre 95 napos határidő volt és senki nem kérdezte meg , hogy van–e pénze, egyszerűen kölcsönt kellett felvennie a munkálatokra. Szekeres Klaudia a szerződés részletei iránt érdeklődött.

Varga Zoltán és Mozoli Sándor is elismerte, van ráció abban, amit a vendégek mondanak. Mozoli hozzátette, hogy megletősen szokatlan az ilyen eljárás. Még egy ideig elbeszélgettek a lehetséges következményekről, a kölcsön előnyeiről, de végül a testület 1 tartózkodás mellett (Mozoli) megszavazta a kérvényt.

Novák Veronika kérte, hogy a gyerekorvos előtt alakítsanak ki parkolót, mert többen is panaszkodtak, hogy nem lehet a rendelési idő alatt ott közlekedni.

Darázs László jelezte, hogy a teherautók és buszok parkolását meg kell oldani. Példaként a Lublin utcát hozta fel, ahol a busz elfoglalja az úttest egy részét, sőt, tönkreteszi a vízelvezető árkot. Kiderült, hogy ezért a cég fizet illetéket, de Varga Róbert azt a költői kérdést tette fel, hogy vajon az okozott kárt is megtérítik? Úgy döntöttek, hogy ezt a kérdést egy rendeletben próbálják megoldani.

Darázs László felhívta a többiek figyelmét, hogy az oncsai külső út katasztrofális állapotban van és az időseknek veszélyes arra közlekedni. Javaslat hangzott el arra, hogy a mezőgazdasági gépeket kitiltják az utcából és a későbbiekben rendbeteszik. Barczi István pedig a Vidmanék előtti beszakadt úttestet hozta fel. Ebben az esetben is ígéret hangzott el a hivatal részéről, hogy megjavítják.

Kovács Zoltán



Ez is érdekelhet,,,