Holokauszt Pereden, avagy akikről már végkép nem beszélünk

20110124-holokauszt

Hogy mi vezetett oda, hogy elhurcolják falunk zsidó lakosságát nem kell mondani senkinek. Ezt mindenki tudja. A fiatal lakosok viszont nem tudják azt, hogy a nem zsidó emberek milyen közömbösséggel nézték végig a deportálást. Az én nagymamám is végignézte a menetet. Akkoriban olyan legenda is keringett Pereden, hogy az egyik zsidó család áldozatként megölte szolgálólányukat. Persze ilyen és ehhez hasonló legendák után féltek is a zsidóktól. De a zsidók iránt táplált ellenszenv nem csak Peredre volt jellemző, hanem egész Európára, beleértve itt Angliát is a Szovjet uniót és bizony még az USA-t is.

De visszatérve Peredre. A deportálásokat nem lehet csak Szálasi nyakába varrni. Helyi szinten a jegyzők-községi bírók szolgáltatták ki a zsidó lakosság névsorát, tehát tevékenyen hozzájárultak a holokauszthoz. Megint mások, az önkéntes peredi nyilaskeresztes párt tagjai a csendőrséggel karöltve túlbuzgó módon hajtották végre a deportálások kivitelezését. A csendőrök és nyilasok voltak a végrehajtó hatalom. Azon dolgozom, hogy megszerezzem a volt peredi csendőrök és nyilasok névsorát és nyilvánosságra is hozzam.

Sajnos nincs pontos adatom arról, hogy Perednek mennyi zsidó lakosa volt 1944–ig de arról van, hogy mennyi halt meg a holokausztban. A jeruzsálemi Yad Vashem holokauszt intézet adatai alapján 124 peredi áldozata van. Itt mondom el, hogy az általam készített névsorban a Pereden született de máshová elköltözöttek is benne vannak. Ennyi emberről hallgatunk, nem beszélünk.

Az alábbi jegyzet a Holokauszt Magyarországon található.

A tömeges deportálás május 15-én kezdődött. A gettókhoz és téglagyárakhoz legközelebb eső vasútállomásokra megérkeztek az üres vagonok. A kidolgozott részletek szerint a vonatok átlagosan 45 vagonból állnak, egy vagonba 70 zsidót kell bezsúfolni, minden vagonba egy vödör víz és egy üres vödör kerül a testi szükségletek elvégzésére. Az útra fejenként kétnapi, azaz 80 dkg kenyeret kell biztosítani, a vagonok ajtaját lánccal kell lezárni. Az élelmet, a vödröket és a láncokat a helyi polgármesteri hivatalnak kellett beszereznie. (Ez általában a feladatot a helyi Zsidó Tanácsra hárította.) A parancs értelmében a deportálás a zsidótörvények hatálya alól mentesítetteken kívül mindenkire vonatkozott. Így a munkaképesek mellett a kórházakban, börtönökben, elmegyógyintézetekben lévő valamennyi zsidónak nemtől és kortól függetlenül menni kellett.

A zsidókat legtöbbször még a gettóban testi motozásnak vetették alá. Kirendelt védőnők (távollétükben csendőrök) még a nők hüvelyét is átvizsgálták elrejtett értékeket keresve. Csomagjaikat is átkutatták. Ezt követően a lezárt utakon, szigorú csendőri kísérettel elindult a menet az állomás felé. Útközben sok zsidót brutálisan összevertek. Az útkereszteződésekben rendőrök vigyáztak, az utcák kiürültek, a nem zsidó lakosság általában lehúzott redőnyök mögül figyelt.

A pályaudvaron megkezdődött a bevagonírozás. Egy legfeljebb 40 fő elhelyezésére alkalmas vagonba 60-80-100 embert zsúfoltak be a maradék csomagokkal együtt. Néha a bevagonírozás előtt egy utolsó motozásra is sor került, majd a zsidóknak néha alsóruhában kellett beszállniuk. A csendőrök a legkisebb ellenállás esetén azonnal lőttek. Itt is gyakori volt a verés és a gúnyolódás. Nagyváradon a németek filmre vették, ahogy a csendőrök a bevagonírozásnál verik a zsidókat. A filmet később a semleges országok német követségein vetítették le azt igazolva, hogy a kegyetlenkedésért a magyar hatóságok felelősek. Eichmann emberei mindenhol jelen voltak, de nem kellett közbeavatkozniuk.

A deportálás még holokauszt történetében is példátlanul gyorsan haladt. Május 15. és június 7. között, 24 nap alatt 289 ezer magyar zsidót deportáltak Kárpátaljáról és Erdélyből. Június közepére ez a szám elérte a 340 ezret, a hónap végére pedig meghaladta a 400 ezret. 56 nap alatt a cinkos magyar hatóságok segítségével a németek minden korábbi eredményüket túlszárnyalták: július 9-ig 147 vonattal, német adatok szerint összesen 437402 zsidót deportáltak.

Magyarországról Budapest és a munkaszolgálatos alakulatok kivételével teljesen eltűntek a zsidók. A vonatok néhány kivétellel mind egy irányba indultak: Auschwitz- Birkenauba.

Tehát nem csak hősök vannak az elődeink között de sajnos páran vannak akiket szégyelleni kell. Ne vegyék most úgy ezt a rövid cikket, hogy bárkit is sértegetni akarok. Én csak tisztelettel szeretnék adózni az elhunytaknak mert ezzel még tartozunk nekik.

megjegyzés: a cikkhez kapcsolódik egy PDF dokumentum, ami a cikk eredeti változatát tartalmazza. Ez a változat listákat, táblázatokat tartalmaz az elhunyt személyek neveivel, továbbá külonböző statisztikai adatokkal.

Darázs László