Pered vagy nem Pered, ez itt a kérdés

20130218-anagylaszlo-005

 

Nemrég a kisebbségi kormánybiztos falunkba látogatott, hogy tájékoztasson a hivatal működéséről és legfőképpen arról, hogy a sikeres népszavazás után miként áll a kérvényünk. A beszélgetés abból szempontból is érdekes volt, hogy miért nem élünk a kisebbségi jogainkkal, de most inkább a népszavazással foglalkozunk. Pár hónapja azt írtam, hogy ez a kérdés ma már nem sok embert érdekel, és a résztvevők száma ebben megerősített. Csak pár peredi vett részt az eseményen, igaz,  most több ember fogja elolvasni, mint ahányan a terembe befértünk volna. Érdekes volt, hogy amikor A. Nagy László belépett a terembe, 3 három MKP-s (Borsányi, Novákné, Nagy ) és egy hidas (Tankáné) ült a teremben. Ezt a beszélgetés végére is csak  3:3 arányra sikerült feljavítani. Az utóbbi időben nekem úgy tűnik, hogy Somogyi az egyetlen hidas. Ha a helyi Hídnak nem sikerül egységes és összetartó képet kialakítania, akkor nagyon nehezen rúgnak itt labdába. Ilyen amatőr hozzáállást az MKP-sok részéről el sem tudok képzelni. Ennyit margóra.

Maga az esemény elég döcögősen indult. Természetesen később kezdődött, mint a meghirdetett időpont. Ebben a helyi Híd és az MKP akár máris koalíciót köthet. Az eseményen A.Nagy László kormánybiztos és Bukovszky László osztályvezető vett részt. A kormánybiztos elég messziről indított, ugyanis egy történelmi áttekintést nyújtott. Kifejtette, hogy Tessedik még büszke is lenne arra, hogy ilyen gazdag és nagy múltú falut neveztek el róla. A legnagyobb szlovák költő, Hviezdoslav sokkal rosszabbul járt, be kellett érnie egy urasági majorral. Ami a kérvényünket illeti, a biztos elmondta, hogy a polgármester október 24-én küldte be a kormányhivatalba, de miután a kormányhivatal ebben nem kompetens, egy hét után továbbküldte a belügyminiszterhez. Azóta a belügyminisztérium vizsgálja az ügyet. Maga részéről nem nagyon érti, miért fél évvel a népszavazás után adtuk be a kérvényt. Ő tudott arról, hogy egy sikeres népszavazás volt, de azt nem tudta, hogy a kérvényt még nem küldték el, illetve megjegyezte: „ Nem lett volna nagy nehézség egy példányt neki is elküldeni“, hogy lépni tudjon az ügyben. A lobbizásra csak azt követően került sor, hogy a polgármester és további személyek megkeresték érdeklődjön a belügyminisztériumban. Erre csak idén került sor. Beszélt erről az államtitkárral, aki nem tudott a kérvényről. A találkozó után hivatalos levelet írt a miniszternek és az államtitkárnak , de eddig nem jött válasz. Ha nem lesz előrelépés, akkor tárgyalást kezdeményez Kaliňákkal és ha az sem vezet eredményre, akkor Ficóhoz is elmegy. Kifejtette, más lehetősége nincs. Szerinte a változtatásnak nincs jogi akadálya, ha van, akkor „politikai akarat hiánya“.

A féléves késést nem csak a kormánybiztos firtatta, hanem a jelenlévők közül is. A polgármester azt mondta, hogy azért vártak a kérvénnyel, mert hivatalos állásfoglalásokat csatoltak hozzá, illetve várták, hogy megalakuljon az új kormány, szerinte azután meg a hivatalnokok nyári szabadságra mentek. Hozzáfűzte, hogy a testületet minden lépéséről tájékoztatta.

Felmerült, hogy a belügyminisztériumnak milyen időn belül kell állást foglalnia. A kormánybiztos elmondta, hogy a belügy küldött értesítést arról, hogy a kérdéssel dolgoznak, tehát formálisan teljesítették az előírást. A polgármester azt állította, hogy ő nem kapott választ a kérvényre. Erre A. Nagy László felolvasta a belügy hivatalvezetőjének a levelét, amely arról tájékoztatott, hogy milyen szám alatt van beiktatva az a levél, amelyet a polgármesteri hivatalba küldtek. Jelezte, hogy akkor újból megkérdezi, hol van a válaszlevél.

Lakossági kérdésre a kormánybiztos és Bukovszky elmondta, hogy a belügyminisztériumban úgy vizsgálja a kérvényt, hogy kikéri a jogi, gazdasági és egyéb osztályok véleményét majd állást foglal, azután tárcaközi vitára bocsájtja. Ha a belügyminisztérium rábólint, akkor nem valószínű, hogy a kormány mást döntést hozna. Felmerült, ha nem lesz pozitív válasz, milyen lépéseket tehetünk. A kormánybiztos elmondta, hogy az európai bírósághoz nem fordulhatunk, amíg az összes szlovákiai lehetőséget nem merítettünk ki. Az alkotmánybíróság lehetne a következő lépés, de szerinte magánszemélyként nem lehet kérvényt beadni. Az egyetlen lehetőség, hogy 17 parlamenti képviselő kéri ezt. Szerinte ebből 13 már megvan. ( Mondjuk ennél a résznél elgondolkodtam, hogy a színtiszta MKP-s testület felkéri a Híd-as képviselőket, gyűjtsenek össze további aláírásokat és adják be a kérvényt. Ez lenne a kisebbségi minimum? :). Ugyanakkor ez a peredi MKP-nak komoly presztizsveszteség lenne. Míg a népszavazás egész menetét ők tartották a kezükben, így elveszítenék az irányítást , amelyet  kampánykor a Híd bolond lenne nem kihasználni. Az MKP sem szokott ilyen lehetőséget kihagyni. Viszont,ha ebbe a megoldásba nem menne bele az MKP-s testület, akkor  megvádolhatják, hogy nem tett meg mindent. Igazából ebből csak akkor jöhet ki jól, ha Kaliňákék gyorsan rábólintanak a névváltoztatásra. )

Ami a személyes benyomásokat illeti, a kormánybiztos vérbeli politikus volt, aki nem mondta el, mennyire tartja valószínűnek a névváltoztatást. Ezzel szemben Bukovszky, aki számomra szimpatikusabb és személyesebb megközelítést vitt a dologba, kissé borúlátóbb volt. A sorok között azt olvastam ki, hogy ő szkeptikus a sikerben. Szerinte a nemzetiségi kérdés mindig politikai kérdés volt és a választások alatt ez a népszavazás is az volt. Úgy látja, „a politikai elitünk versenyez abban, ki állít először kétnyelvű táblát“. ( Itt nagyon fején találta a szöget. Ezt a perediek is ismerik, ugyanis a kampány alatt megyei MKP-s képviselők a megyei út mellett felállították a Pered táblát, és ezt úgy állították be, mintha a Híd által delegált államtitkár dolga lett volna.)  Hozzáfűzte, hogy a szlovákiai magyarságnak kutyakötelessége számon kérni a kérdést. Ha más lehetőség nem lesz, akkor a kormány emberjogi bizottsága elé kell vinni a dolgot, amelynek a döntését meg kell tárgyalnia a kormánynak. De az önkormányzat is léphet, például az évfordulóra sajtótájékoztatót hív össze, és így nyomást gyakorol.

Ami a kisebbségi jogokat illeti, Laczkó Sándor felvetette a Híd kettős beszédét, azaz mást mond a szlovák közönségnek és más a magyaroknak. Példaként a párt honlapját hozta fel. Szerinte hiába akarja a Híd úgy beállítani a dolgokat, hogy előrelépés történt a kisebbségi jogokban, szerinte csak egyhelyben topogás. Van. A büntetések továbbra is érvényben vannak. Szerinte az egész rendezvénynek kissé kampány íze volt.

A kormánybiztos és a hivatalvezető szerint igenis van előrelépés, de nem élünk a jogainkkal. Meg lehet nézni, hány kétnyelvű kérvényt kértek az emberek. A hivatalhoz összesen 2 panasz érkezett, ebből egy esetben már el is marasztalt egy meg nem nevezett önkormányzatot, mert nem volt hajlandó kétnyelvű házasságlevelet kiadni. A vasúti társaság is azzal védekezett, miért akar a kormánybiztos kétnyelvű vasútállomásokat, ha maguk az önkormányzatok sem kérik. A. Nagy László a kampány kérdésében kifejtette: A pártagságról lemondott, ezért a Híd kettős beszédéről nem fog nyilatkozni. Szerinte a pozíciójában következetesen“ a Hidat nem dicsérem, az MKP-t nem szidom“ elv érvényesül.



Kovács Zoltán

Egész nevén Kovács Zoltán. 1977-ben született, a nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen tanult. Szabadidejében a pered.info-t szerkeszti.