Kész tervek a vízelvezetésre

Vizivilág

Az önkormányzat az elmúlt két tanácskozásán részletesen megvitatta a belvizek elvezetését. Mint köztudott ez régi választási ígérete volt az önkormányzatnak, de az eltelt 3 évben konkrét terveket nem láttunk, bár néha, lakossági felvetésére elmondták, hogy dolgoznak az ügyön. Júliusban a tervezőiroda részéről hallottuk, hogy a falu területét feltérképezték és méréseket folytattak. Szeptemberben a részletes kidolgozott terveket láthattunk. Erről a hivatalban powerpointos prezentáció is létezik, ha valakit érdekel, ott kikérheti, bár magyarázat nélkül nem sokat ér. A terveket kidolgozó cég képviselői( sajnálatosan a neveket nem jegyeztem fel) elmondták, hogy a falut 9 részre osztották fel, hogy a munkákat egymástól függetlenül, több éven keresztül lehessen megvalósítani.

Most tekintsünk el attól, hogy részletekre kiterjedő beszámolót írjak. Meglehetősen komplex és komoly munkával előkészített anyagról van szó, én meg a  geodéziához és a geológiához nem értek, így csak a lényeg következik. A kilenc körzet közül a Zsigárdi utca a legkönnyebben kezelhető terület, itt elég az árkok karbantartása. A legkomolyabb beavatkozása templom mögötti mélyedésnél lesz . Innen egy csőrendszeren keresztül a Téglásokba majd az udvardi kanálisba vezetnék a vizet. A Kisutca vízelvezetése a Kiserdő (holtág)felé oldható meg, de a terepviszonyok miatt itt sem mindenhol, néhány részen szikkasztásos módszerre lenne szükség. Hogy mit is jelent a szikkasztásos módszer, és mennyire megfelelő a mi esetünkben nagy polemizálást váltott ki, de megnyugtató választ kaptunk. Az lakónegyed újabb fejtörést okozott. Itt a jelenlegi park helyén alakítanának ki szikkasztást. Talán a lakónegyedben tűntek a tervek a legkevésbé kidolgozottnak, nem véletlenül. Az Új-telepről a vízelvezetés csak átemelő állomással oldható meg a Telek-tóba. Itt hangzott el egy érdekes információ, amely a testület tagjait is meglepte. A könnyebb és a gyorsabb vízelvezetés érdekében a Kurcsa megszűnne és egy kanális lenne a helyén. A tervezők ezt azzal indokolták, hogy a hivatal ezt az igényt fogalmazta meg. Szerintük egy ilyen lápos, nádas terület rendkívül csökkenti a víz elfolyását. A testület tagjai-már aki megszólalt-úgy látta, hogy a tó megszüntetéséről eddig nem volt szó, és itt egy természetes szikkasztás van, míg máshol ki kell alakítani. Minden jel szerint a Kurcsa megszüntetését a testület nem fogja támogatni.

A végére még annyit, hogy ez több órás, komoly szakmai anyagról szóló vita volt. Sokszor a dolog megakadt azon, nem volt világos, hogy testület mit vár el ettől a tervtől. A képviselők többsége azt szerette volna, ha ez végső megoldást ad az időnkénti magas talajvizekre. Ez a tervezők szerint lehetetlen. A rendszert úgy tervezték, hogy rekordmennyiségű vizet gond nélkül el lehessen vezetni a faluból, de a magas talajvíz elvezetése olyan komoly invesztíciós költségeket jelentene, amelyet nem ajánlanak, de ezt a vezetésnek kell eldönteni megéri-e. Ez csak átemelő állomásokkal oldható meg, és ilyen terepviszonyok mellett többnapi szivattyúzással is csak pár centis csökkenést lehet elérni. Vita bontakozott ki arról, hogy a faluban talajvíz vagy a felszíni víz okoz gondot. A tervezők elmondták, hogy a közhiedelemmel szemben a faluban a felszíni vizekkel van a gond és nem a talajvízzel. Geológiai és nyomásmérések alapján a föld agyagos, amely nem engedi át a vizet. Sem le, sem fel. Ezért két okra vezetik vissza a magas vizet. Az agyag áteresztő képessége kicsi, így sok csapadék a talajfelszín közelében marad, illetve tavasszal a megfagyott agyag kiengedi a vizet és ez emeli meg a vízszintet, amelyet a tavaszi csapadék felerősít.



Kovács Zoltán

Egész nevén Kovács Zoltán. 1977-ben született, a nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen tanult. Szabadidejében a pered.info-t szerkeszti.

Ez is érdekelhet,,,