A peredi táblaügy körüli vita margójára

1377122_559819374098946_675572162_n

Az elmúlt időszakban nagyon sokan nyilvánítottak negatív véleményt Pered átnevezésének ügye kapcsán, ezért néhány pontban szeretném összefoglalni, hogy miért érdemes odafigyelni, ill. nem félvállról venni ezt az ügyet (főleg a mai eset után).

Tekintsünk el attól, hogy a peredi önkormányzat hibát követett el a népszavazás dátumának meghatározásakor (ez ugyanis előrevetítette, hogy a SMER alkotta kormány – aki korábban sem bánt jobban a kisebbségekkel – nem fogja jóváhagyni a névváltoztatási kérelmet), és maradjunk elméleti szinten.

Pered névváltoztatási kérelmének elutasítása csak részben szól Peredről, egy másik fontos vonal, amit általában figyelmen kívül hagyunk az az intézményes demokrácia (esetünkben a népszavazás) semmibe vétele. Azon perediek, akik a névváltozatás ellen voltak és vannak, sem szabadna elfelejteniük, hogy maga a döntés antidemokratikus és figyelmen kívül hagyja az állampolgárai, szavazói, vagy ha úgy tetszik a perediek akaratát.

Pered neve több százéves múlttal rendelkezik és, ha a polgárai szeretnék a kommunista diktatúra által rájukkényszerített Tesedíkovót megváltoztatni, akkor joguk van hozzá.

Gyakran ezeket az érveket hallom, amelyekre a következőképpen szoktam válaszolni.

- Miért törődünk ezzel? Ettől nem lesz jobb a gazdasági helyzet!
– Jobb nem lesz, de rosszabb sem. Valójában nincs összefüggés a kettő között. Ha a tábla láttán több ember kapja vissza a büszkeségét, vagy növeli az identitástudatát, akkor valami pozitív hozadéka mégis van.
Ne felejtsük el azt sem, hogy nem mindenki közgazdász. Ilyenkor vissza lehet kérdezni: te mit teszel azért, hogy alacsonyabb legyen a munkanélküliség? Természetesen semmit, ugyanis nincs mindenki kezében olyan központosított hatalom, amivel mondjuk növelni tudná másfél százalékkal a régió GDP-jét. Akinek pedig van, azon számon kell kérni azt, hogy mit (nem)tesz. De könyörgöm, ne pecsételjünk meg minden kezdeményezést azzal, hogy ettől nem lesz olcsóbb a kenyér.

- Miért kell cirkuszolni? Miért ne hagyjuk csak Tesedíkovónak?
– Az öntudatos polgár próbálja megőrizni az értékeit. Ezért szólalunk fel, ha nem tetszik valami, és ezért próbáljuk megőrizni a nevünket. Ha egyik napról a másikra kisajátítanák a házad, vagy a földet alólad, akkor nyilván hangot adnál, hogy az alkotmányos jogaidba tiportak. A népszavazás semmibe vétele is pontosan ilyen, csak nem tárgyi, hanem szellemi érték.

- A szlovákok kinevetik Peredet, nem segít ez nekünk. Eggyel több ok, hogy utáljanak minket.
– Az sem segít, ha nem nevetnek ki. Munkakörömből kifolyólag sokat foglalkozom a kisebbségi jogokkal és nem egy vitát lefolytattam a polgártársainkkal akik (tisztelet a kivételnek) teljesen felvilágosulatlanok ezen a téren. Azt azért ne higgye senki, hogy elfogadhatóbbak leszünk csak azért, mert nem állunk ki semmi mellett, ami magyar. A szlovák-magyar meg nem értés történelmi jellegű, az, ha nem beszélünk a dolgokról, nem old meg semmit, csak további sztereotípiákat vagy feszültséget szül.

- Miért kell megint verni a mellünket?
– Szó sincs ilyenről. Ha nem magyarkodás az, hogy a nyilvánosságon magyarul beszélek, akkor az sem, hogy erős az identitástudatom. Bár, ahogy feljebb írtam, jelen esetben alapvető polgári értékekről van szó. Ha hagyod, hogy csúnyán fogalmazva “feltöröljék veled a padlót”, akkor legközelebb is megteszik, olyan formában, ami már másnak sem fog tetszeni.

A Pered tábla ügye nem nezetiségi kérdés. Vannak dolgok, amelyek mellett nem szabad szó nélkül elmennünk. Ne legyünk közömbösek – és most nem csak a peredi táblára gondolok.

Laczkó Sándor



Ez is érdekelhet,,,