A Csángó története (video)

Interier_810

Húsvét táján szokás szerint a falu és a régiónk múltjával, hagyományaival foglalkozunk. Most egy régi adósságunkat törlesztjük, ugyanis ez a videó közel másfél éves. Novák Veronika a sellyei Feketeházy Magyar Házban mesél a Csángó történetéről.

Pár éve a vonalon a közlekedés megszűnt. Alig élhette meg a századik születésnapját. A pusztuló állomások, gazzal benőtt pálya még így is hirdeti, hogy az első világháború előtt vidékünk gyors fejlődésen esett át. Bár sokszor halljuk- főleg szlovák történészektől- hogy a monarchia magyar része mennyire elmaradott volt, ami persze  igaz, de ettől árnyaltabb a kép. Érdemes megjegyezni, hogy ekkor a törökkor óta először közeledtünk a fejlett nyugathoz. Főleg az osztrák- magyar kiegyezés után környékünkön olyan infrastrukturális fejlesztésekre került sor, amelyeket még mai is használunk. Megépülnek a 19. század autópályái, azaz a vasút. Fontos eleme ennek a sellyei vasúti híd, amely bekapcsolja környékünket az ország vérkeringésébe. Ugyancsak elkészül Sellyén a ma már lebontott régi közúti híd, kiépül az árvízvédelmi gátrendszer, felépülnek a korszak modern iskolái, mint a peredi öreg óvoda és iskola épülete, de akár a sellyei iskolát is lehet példaként hozni. Kiépül a mezőgazdasági ipar- gőzmalmok épülnek, cukorgyár létesül, ipartestületek alakulnak. Ennek az iparosodási folyamatnak fontos és egyben utolsó állomása volt a Csángó. Legfőbb célja, hogy a negyedi és farkasdi mezőgazdasági termékek mihamarabb a nagyvárosok piacaira kerüljenek.

Ez a fejlődés a háborút követően megakad, illetve lassul, hiszen Mátyusföld az ország közepéből hirtelen az új állam szélén találja magát. Pesti piacait elveszti, marad Pozsony. Ennek ellenére még évtizedekig szolgálta a környék lakosait. Túlélt pár államot, világháborúkat, ott volt kitelepítésnél és betelepítésnél, átélt pár rendszerváltást. Azonban a fejlődést nem lehet leállítani. Jelentősége megkopott, de az utolsó pillanatig tette a dolgát, és mindvégig árasztott magából valami büszkeséget. Érezni lehetett, hogy többre született, nagy dolgokat szántak neki. Ebbe a dicső múltba vezet el minket Novák Veronika.



Kovács Zoltán

Egész nevén Kovács Zoltán. 1977-ben született, a nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen tanult. Szabadidejében a pered.info-t szerkeszti.