Ilyen volt a rendszerváltás Pereden, avagy az RTL-s Szellő István itt ült a konyhában

foto

A Bársonyos forradalom a történelmünk része, sőt a felvidéki magyarság egyik legfontosabb mérföldköve. Ettől kezdve a felülről irányított kisebbségi képviseletet alulról lehetett szervezni. Létrejöttek a parlamenti pártjaink, megalakultak az önkormányzataink, új civil műhelyek alakultak, amelyek éltek, élhettek jogainkkal és lehetőségeinkkel, vagy megmagyarázhatták miért nem tudnak változtatni a sorson. Ma már közel 30 éve a szlovákiai magyarság egy bizonyos mozgástérben maga határozhatja meg, hogy miként akar viszonyulni a többséghez, de mindeközben milyen jogokkal szeretne élni, milyen víziója van a saját jövőjére nézve. De az is lehet, hogy mindez számára egyáltalán nem fontos, jobb esetben megelégszik az operettszerű magyarkodással, és a jogérvénysítés csak pár értelmiségi lázálma marad. Hogy a lehetőségeinket mennyire használtuk ki, illetve létezett-e más járható út, nem tisztem eldönteni. Inkább kísérleti jelleggel megpróbálok rámutatni, hogy érdemes lenne helyi szinten feldolgozni azokat a történeteket, amelyből kiderülne ki és miért kapcsolódott be a változásba. Talán ezekből az egyszerű történtekből megértenénk közelmúltunkat is. A változásokról kérdeztem Tornyai Ferencet, aki a Független Magyar Kezdeményezés egyik oszlopos tagja volt.

Mint ismeretes a változások már hamarabb elkezdődtek, a Berlini fal is már ledőlt. Pereden ez miként jelentkezett?

Persze ezek a hírek és a pozsonyi diákság tüntetései gyorsan eljutottak,  de olyan hihetetlennek tűnt annak az esélye, hogy a rendszer véget érhet. Váratlan is volt, meg nem is, mert ahogy az apám mondogatta, ilyen gazdálkodással nem lehet sokáig kihúzni A  novemberi diáktüntetések már érintették a falut, viszont helyi szinten az események decemberben pörögtek fel.

Akik Pereden megalakították a Független Magyar kezdeményezést előtte politizáltak?

A Független Magyar Kezdeményezés valamennyire természetes volt, hiszen az alapítók közül többen, így például Tóth Karcsi vagy Gyurovszky Laci rendszerellenes magatartás miatt büntetésből a Duslóban a dolgoztak, ezért sok peredi is találkozott velük. Ennek tükrében a mozgalom november 18-i sellyei megalakulása végeredményben csak egy folyamat beteljesülése volt.

Nem voltam az alapítók között, valamivel később csatlakoztam, amikor hallottam, hogy Pereden is szerveződik. Helyi szinten a kezdeményezők között volt Pásztor Lénárt, Horváth Dezső és Tóth Berta. Nem emlékszem, hogy ők előtte annyira politizáltak volna, de Pásztor esetében azért ismert volt a tiltakozó vénája. A csatlakozásomkor jött Czakó doktor, és ekkor már elkezdünk rendszeresen gyűlésezni. Először valakinél otthon, de akkoriban a községházán dolgoztam, így egy idő után ott jöttünk össze.

foto kozbeszéd

(képen az FMK országos vezetése 1990 elején, fotó: Közbeszéd.sk)

 

És ez az akkori falu vezetését nem zavarta?

Nem mondanám, hogy mindenkinek tetszett, de nem szóltak bele.

És változás hogyan hatott a falura, elindult az egymásra mutogatás?

Érdekes módon annyira nem volt, illetve akkor jöttek az első falugyűlések. A kultúrház elképzelhetetlen módon tömve volt és követelték, hogy mindenki mondjon le. A legérdekesebb az volt, amikor olyan követelte, akiről tudtuk, hogy nagy kommunista volt. Valójában leginkább az akkori építésvezetőre haragudtak, de nem politikai okok miatt, hanem mert nem kedvelték. Elsősorban azért, mert megkövetelt mindent, ez meg sok lakosnak nem tetszett. El is ment, de nem messzire, hanem a járásra. De sikkasztás vagy törvénytelenség miatt nem indult senki ellen eljárás, pedig voltak ellenőrzések.

Mi volt az FMK első tevékenysége?

Legelőször élelmiszert gyűjtöttünk és elküldtünk a sztrájkolóknak. Krommel Pista jött azzal, hogy Pozsonyban sztrájkolnak a munkások, erre jött a gyűjtés ötlete. Elsősorban száraz élelmiszer jött össze, de pénz is, arra viszont már nem emlékszem mennyi.  Ezt követően decemberben a romániai forradalom alatt is gyűjtöttünk. Tudom, hogy igencsak veszélyes küldetés volt eljuttatni.

A forradalom után sok FMK-s járt a faluba, főleg tanácsokat adtunk elsősorban a mezőgazdasági gazdálkodásról, mert sokon elkezdtek vállalkozni. Az FMK-ás fiatalok próbálták elmagyarázni, hogy miként működik a farmergazdaság és az apró területeken nem érdemes belefogni. Akkor persze sokan kinevették őket azzal, hogy mit értenek hozzá, de utólag tudjuk, hogy nekik volt igazuk.

Említette, hogy az események decemberben indultak be és a magyar pártok is legjelentek.

Először csak az FMK volt. Duray az év végén tért vissza az USA-ból és át akarta venni az FMK irányítását, de ez nem sikerült. Igy megalakult az Együttélés.  A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom is kényszerből született, mert az akkori KDH vezetése nem akart magyar részleget a pártban.

Az FMK-nak sikerült együttműködnie a VPN-nel ( Verejnosť proti násiliu- a szlovák rendszerváltást levezénylő mozgalom) és a jelöltjeink az első választásokon felkerültek a VPN listájára. Persze ekkor meg ment a győzködés arról, hogy nem kell az FMK-sokra szavazni, mert úgy is bejutnak. Ezért kevés szavazatot kaptunk, de így legalább bejutott az Együttélés- MKDM koalíció.

És az FMK-sokat nem zavarta a közös lista?

Dehogynem, de a vezetők nagyon jól tudták, hogy külön etnikai pártnak nem sok esélye van Szlovákiában. Végül is igazuk volt, mert az első szabad választások után felálló kormányban voltak magyarok, aztán jó ideig nem.

FMK-vyhlásenie

(fotó: Magyar interaktív televízió, televizio.sk)

Az önkormányzati választások egy évvel a forradalom után voltak. Milyen volt az átmenet?

Arra emlékszem, hogy Galántán döntötték el, hogy a választásokig Pásztor Árpád legyen a megbízott polgármester. Majd a választásokat meg is nyerte.

Ha jól értem, mindamellett, hogy az FMK alakult elsőnek, a polgármestert mégis az Együttélés adta.

Nem volt tagságunk, inkább önkénteseik voltak, mert a párttagságnak rossz emléke volt. Nem is működtünk rendes pártként. A pártok kezdettől fogva jobban szerveződtek. Gondolom, jobbak voltak a kapcsolatok.

A választások után és még jó ideig 3 magyar párt működött. Így visszanézve ez milyen volt, miután tudjuk, most azért erős árulózásba torkollott? Elsősorban helyi szinten milyen viszony volt a 3 párt között?

Nem voltak köztünk súrlódások, vagy inkább csak kisebbek, akkor is egyéni megnyilvánulások voltak, nem az adott szervezet álláspontja volt. A hagyjuk egymást élni elve érvényesült.

Például pártállástól függetlenül gyűjtöttük az aláírásokat azért, hogy Pered újra Pered legyen, mert ekkor nagyon sok település kérte a névváltoztatást. Jártuk a falut, bekopogtunk és szinte mindenki aláírta. Mégis ez a folyamat elakadt. Helyi szinten történt, mert az aláírt ívek a polgármester fiókjában maradtak, így Pered lecsúszott arról, hogy visszakapja a történelmi nevét.

Ha jól tudom, Szellő István itt ült a konyhában.

Szellő István akkor a Magyar Televízió Panoráma című műsorában dolgozott. Prágában tanult, így jól beszél csehül. Pereden 1990.március 15-e körül voltak. A kitelepítésről forgattak, de végül a peredi anyag nem került adásba, mert a néni annyira megijedt, hogy szinte semmi rosszat nem mondott a csehországi deportálásról, az meg az újságíróknak nem volt érdekes. Viszont a forgatásban megéheztek, hát elhoztam mihozzánk.

Mikor múltak el az ideálok?

Fokozatosan, ahogy mérgesedett a helyzet a prágai parlamentben és elkezdődött az ország szétválasztása. A kis privatizáció még transzparensen zajlott, de a nagy privatizáció áttekinthetetlen volt. Aztán az egységes magyar párt is hozott kiábrándulást, mert sok olyan ember bukkant fel, akik addig sehol sem voltak.

Tehát a forradalom újból felfalta a gyermekeit?

Mondhatjuk így is. Akik ott voltak az első fellelkesülésnél, azok gyorsan távoztak.

(Boritófotó: Magyar interaktív televízió, televizio.sk)



Kovács Zoltán

Egész nevén Kovács Zoltán. 1977-ben született, a nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen tanult. Szabadidejében a pered.info-t szerkeszti.