Átadták a megújult izraelita temetőparkot (videó)

IMG_20170814_182110223_HDR

A Pered polgári társulás több évi előkészítés után augusztus 14-én vendégek sokasága és nagy létszámú közönség mellett leplezte le az egykori peredi zsidóközösség emlékhelyét. A volt temető és a holokauszt emlékmű szoros egységben képez új méltó parkot Pered közterületeiben.

Az ötlet Darázs Lászlótól származik, aki a kérdéssel jó 5 évvel ezelőtt kezdett foglalkozni. A Jad Vasem intézet 117 peredi áldozatról tud. ( Közvetlenül a felavatás után felmerült, hogy a lista nem pontos, mert az egyik vendég szerit az ő családjából sokan hiányoznak.) A kivitelezésre községi költségvetésből és adományokból került sor.

IMG_20170814_181949208 IMG_20170814_181923934_HDR

Engedtessék meg pár személyes gondolat. Amikor ott álltam és közben hallgattam a megemlékező beszédeket vagy Szekeres Judit előadását, akkor döbbentem rá, hogy a 40-es években csupán 7 év alatt döbbenetes, ma már felfoghatatlan változások zajlottak a falu életében. Ha most visszagondolok arra, mi volt 2010-ben, olyan mintha tegnap lett volna, és igazából annyira megrázó dolgok nem történtek velünk és a világgal sem. De akkor, 7 év alatt emberek tömegei haltak meg a fronton, emberek végezték haláltáborokban, emberek vártak bevagonírozva arra, hogy az ismeretlenben kössenek ki és emberek érkeztek, akiknek azt ígérték, hogy az anyaországban várja őket a paradicsom. És ők mind perediek voltak vagy azzá váltak. Ha manapság naponta halljuk a felgyorsult világunkról szóló klisét, akkor elég csak erre az időszakra gondolni és az idő mindjárt más értelmet kap.

A megemlékezés több maradandó emléket hagyott. Ott volt a polgármester elcsukló hangja, vagy az izraeli konzul, aki beszédében a kitelepítettek emlékét is megemlítette. Mégis, nekem a legkedvesebb, amikor Goldstein Sanyi a szlovák felszólalása alatt folyamatosan peredčania-t emlegetett.

A videó kissé hosszabb, ennek oka, hogy Goldstein teljes beszédét feltöltöttem.

After 5 years preparation  on 14.august was inauguruated the renowated jewish cemetery and the new holocaust memory.  The memory is reminiscent of 117 victims from Pered.The list of victims is  from  Jed Vashem museum but probably it is not correct number.

The idea came from László Darázs. The memorial park was made from public money and donations.

Commemoration left many great memories. There was the mayor’s crooked voice or the Israeli consul, who mentioned the memory of the deported people after war. But for me the most impressive part was when Goldstein Sanyi was constantly  speaking about peredčania instead tešedíkovčania during his Slovak speech.

 

English version of Alexander Goldstein  speech :

Zachor – emlekezunk 2017 Tesedikovo – Pered

“In the writings of Rabbi Lord Jonathon Sacks I find sentiments that mirror my own and so I will share some of his eloquently expressed thoughts in my remarks today.

One reason religion has survived in the modern world despite four centuries of secularization is that it answers the three questions every reflective human being will ask at some time in his or her life: Who am I? Why am I here? How then shall I live?

In fact, though the two are often confused, memory is different from history. History is someone else’s story. It’s about events that occurred long ago to someone else. Memory is my story. It’s about where I come from and of what narrative I am a part. History answers the question, “What happened?” Memory answers the question, “Who, then, am I?” It is about identity and the connection between the generations. In the case of collective memory, all depends on how we tell the story.

We don’t remember for the sake of revenge. Remember the past, says Moses, but do not be held captive by it. Turn it into a blessing, not a curse; a source of hope, not humiliation.

To this day, the Holocaust survivors I know spend their time sharing their memories with young people, not for the sake of revenge, but its opposite: to teach tolerance and the value of life. Mindful of the lessons of Genesis, we too try to remember for the future and for life. One of the greatest gifts we can give to our children is the knowledge of where we have come from, the things for which we fought, and why. None of the things we value — freedom, human dignity, justice — was achieved without a struggle. None can be sustained without conscious vigilance. A society without memory is like a journey without a map. It’s all too easy to get lost.

How do you live with the past without being held captive by the past? Ours is a religion of memory, because if you forget the past, you’ll find yourself repeating it. Yet it’s also a future oriented faith.

Who are remembered – do not die. That’s as close as we get to immortality on earth.

Requiem

Grant them eternal rest, O Lord;
and may perpetual light shine upon them.
A hymn in Zion befits you, O God,
and a debt will be paid to you in Jerusalem.
Hear my prayer:
all earthly flesh will come to you.
Eternal our Lord, have mercy upon us.

before reconstruction:

IMG-20170818-WA0000 IMG-20170818-WA0001



Kovács Zoltán

Egész nevén Kovács Zoltán. 1977-ben született, a nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen tanult. Szabadidejében a pered.info-t szerkeszti.