Borsányi Gyula: Nem akarok magasabb fizetést!

20110108-borsanyi_gyula

Az áprilisi testületi ülésen megjelent az összes képviselő. Közel fél évvel a választások után elmondható, hogy a mostani testületben alig fordul elő hiányzás. Ugyancsak kijelenthetjük, hogy az áprilisi ülésen a legaktívabb képviselők abc sorrendben Darázs László, Kovács Sándor, Mozoli Sándor, Novák Veronika és Varga Zoltán voltak. A tanácskozás aktív résztvevője volt Jurás Gábor is, de ő alpolgármesteri minőségében, semmint képviselőként szólt hozzá a dolgokhoz.

Mielőtt rátérnénk a lényeges dolgokra, legyen szó arról, hogy mit is takar a cím. A testület most döntött a polgármester negyedéves prémiumáról. Előtte a polgármester javasolta, hogy miután a fizetése megugrott, a képviselők maximum 20%-os prémiumot hagyjanak jóvá, és ekkor hangzott el ez a mondat. A törvény szerint a prémium akár 50%-os is lehet. A testület végül 15,54%-ot szavazott meg.

Már hónapok óta téma a belvíz és a talajvíz. Ahogy már szó volt róla, pár képviselő felmérte a helyzetet és ennek tükrében újabb tárgyalást javasolt Spál úrral. Ez nemrég megtörtént, és erről Mozoli Sándor rövid tájékoztatást adott. Elmondta, hogy nehéz és hosszú tárgyalás volt, mégis, a kérdésekre alig született konkrét válasz. A vállalat részéről elismerték, hogy legalább 30 cm-es iszapot ki kell kotorni és erről a munkálatról tervdokumentáció is létezik. Ennek ellenére az idei tervek között ez nem szerepel. A falu vezetése kérte az időpontok átértékelését és erre április végéig vár. Ha elutasító levél érkezik, abban az esetben a falu önerőből hozzáfog a csatornák tisztításához. A „povodie“ elméletileg beleegyezett ebbe a megoldásba is, de szerintük kidobott pénzről van szó.

A faluban továbbra sem lesz őrző–védő szolgáltatás. A testület úgy döntött, hogy az Őrmester kft. ajánlatát novemberig jegelni fogja. A döntés  hátterében az áll, hogy a falunak elfogadott költségvetése van és ebbe egy újabb nagyarányú pénzátcsoportosítás nem fér bele. Több képviselő szerint az ilyen típusú ajánlattal még senkinek sincs tapasztalata, ezért is javasolták, hogy várjanak vele, és ha a környező falvak megállapodnak a céggel, akkor fél év után érdeklődjünk, hogy miként teljesültek az elvárások. A cég képviselője elmondta, hogy nehéz lesz összehasonlítani, mert miközben Pereden a képviselők az illegális szemétkihordást, tüzelést és hasonló dolgokat említettek, addig Zsigárdon a térfigyelő kamerákra helyezik a hangsúlyt.

Egy telekvásárlás kapcsán kisebb vita bontakozott ki a testület és a hivatal között. Néhány lakos telket vásárolt, amelyet eddig ők használtak, de a falu tulajdonában volt. Erről senki sem tudott, mert csak a ROEP (telekrendezés) hozta a felszínre. Varga Zoltán megjegyezte, hogy évekkel ezelőtt megbízták az építésügyi hivatal vezetőjét, hogy nézzen utána, hogy a lakosok milyen telkeket használnak, úgy, hogy nem fizetnek utána adót.  Ez a felmérés nem történt meg. Az alpolgármester azzal védekezett, hogy amíg a ROEP nem fejeződött be, erre nem volt lehetőségük. A testületből többen azt állították, rendben, hogy a lakosok nem tudtak róla és jóhiszeműen használják a telkeket, de a hivatalnak van listája arról, hogy mi van az ő tulajdonában. A két tábor nem nagyon értette meg egymást, de a polgármester nem kis élcelődéssel azzal zárta le a témát, hogy  „ bokros teendőink mellett erre is találunk időt“.

A polgármesteri beszámolóban elhangzott, hogy március 28-án leállította a központ felújítását. Döntését azzal indokolta, hogy a fővállalkozó (zsolnai cég) ugyan megkapja a munkáért járó pénzt, de nem utalja tovább az alvállalkozónak (Magyar A.). Ezért olyan megegyezést szeretnének, hogy a kifizetés közvetlenül az alvállalkozónak menjen. Úgy látja, hogy erre reális esély van. A késés miatt a falut kár nem érheti, mert a szerződés szerint, ha nem az önkormányzat miatt késik a kivitelezés, akkor lehetőség van a határidő meghosszabítására. A mostani helyzet szerint a központ június végére készül el.

Felhívta a képviselők figyelmét, hogy 3 pályázatra van lehetőség. A közbiztonság keretében  térfigyelő kamerákra lehet pályázni. A projekt költsége 350€, de akár 66 000 eurót is szerezhetünk. A másik pályázat információs táblák kihelyezésére ad lehetőséget. Ebben az esetben  az elnyerhető összeg 3500€. Mindkét pályázatot a testület egyhangúlag támogatta, olyan kikötéssel, hogy az információs tábláknak kétnyelvűeknek kell lenniük. A harmadik pályázat az iskolát érintette. Célja, hogy a hagyományos iskolát modern segédeszközökkel lássa el ( interaktív táblak, új laborok, nyelvoktatásra alkalmas terem.) A pályázat 1000€-ba kerül, miközben 100 és 400ezer euró közötti összeget lehet elnyerni. A testület úgy döntött, hogy először az igazgatókkal kell a kérdést megvitatni, és csak annak a fényében tudnak dönteni, hogy ők mire tartanak igényt. Ugyanakkor a jelenlévő Tóth Csaba felhívta a képviselők figyelmét arra a tényre, hogy a sellyei magyar iskola sem tudja teljes mértékben kihasználni a modern segédeszközöket, mert a minisztérium nem készített hozzájuk magyar szoftvert ( biológia, nyelvtanulás), ezért ebből a pályázatból elsősorban a szlovák iskola profitálhat.

A képviselők szokás szerint kérdéseket intéztek a hivatal felé. Darázs László kérte, hogy szociális munkásokkal próbálják rendbetenni a Zárda és a templom közötti átjárót valamint a temetőben is javítsák ki a járdát. Hozzátette, hogy reméli, jobban fog sikerülni, mint a Külső utca  esetében, ahol megszórták makadámmal és ezt már ki is kaparták az autók. ( Ha valaki más helyen is tájékozódik, akkor arról az útról van szó, amely rendszeresen felbukkan a Facebook Tesedikovo/Pered csoportban is.)  A hivatal részéről olyan válasz jött, hogy ezek az emberek alkalmatlanok az ilyen típusú munka elvégzésére, de megpróbálják kijavítani. A polgármester felvetette, hogy a központ felújítása keretén belül a másik oldalon is felújítják a járdát, így akár az átjárót is bele lehet foglalni.

Kovács Sándor a folyamatosan beázó halottasházról érdeklődött. Megállapodtak abban, hogy az építésügyi bizottság felméri a helyzetet.

Varga Róbert kérte az Agrováh melletti, a szeméttelepre vezető úton a kátyúk kijavítását. Ugyancsak ő indítványozta lakossági kérés alapján, hogy az Alszegi utcából tilsák ki a kamionokat és a vágóhídra járjanak inkább az összekötő úton. Többen megjegyezték, hogy az rendkívül rossz állapotú út. Ha ki akarják tiltani a teherforgalmat, akkor ezt előbb meg kell javítani. Javaslat hangzott el, hogy a vágóhíd és a „jrd“ közösen javítsa ki a hibákat, mert ők használják az utat.

Szó volt az óvodákról is. Mozoli Sándor, mint az óvodai tanács tagja érdeklődőtt, miként oldják meg a gyerekek elhelyezését. A mostani állás  szerint az óvodáink teltházzal üzemelnek és 10 gyerek elhelyezése nem bizosított. A helyzetet úgy szeretnék orvosolni, hogy szeptembertől egy asszisztenst vesznek fel, így a gyerekek elhelyezésére is lehetőség lesz. Szóba került, hogy fel kell mérni, hogy egyszeri esetről van szó vagy ténylegesen több óvodással kell számolni a közeljövőben.

Darázs László az alpolgármestert arra kérte, hogy óvodában a karbantartásra jobban figyeljenek oda. Jurás Gábor rákérdezett, mire is gondol és az volt a válasz, hogy 2 sütő rossz. Erre Jurás Gábor úgy reagált, hogy nem volt rossz, hanem valaki lekapcsolta a főkapcsolót. Ugyanakkor nem értette, ha tényleg rossz valami, akkor ezt miért képviselőn keresztül  tudja meg és a szakácsnők miért nem jelentik be.

Kovács Sándor újra jelezte, hogy  Szekeres Klaudia előtti átjáró egyik része be van szakadva. Kérte a helyzet mielőbbi orvoslását.

Kovács Sándor az iránt is érdeklődött, hogy mi a helyzet a lakónegyedben a kiskerteken áthaladó vízvezetékkel. Erre a tavalyi költségvetésben elkülönítettek pénzt, de az áthelyezésére nem került sor. A polgármester közölte, hogy a problémát eddig nem sikerült megoldani  és olyan gyorsan nem is fogják, mert most vezetőcsere zajlik a „vízeseknél“.

Varga Zoltán az áldatlan kamion- és buszparkolásra panaszkodott, amelyet balesetveszélyesnek minősített. Sokat beszéltek arról, hogy ezt a kérdést miként lehetne orvosolni. Jurás Gábor megjegyezte, hogy új  rendelet is készül ez ügyben, de igazából kérdéses, hogy sikerül –e megnyugtatóan rendezni.

A lakosok részéről Lelovics Tamás arra panaszkodott, hogy hiába van 130 ezer koronás kaszálógép az iskolában, a mezőt meglehetősen ritkán kaszálják.  Még rosszabbnak ítélte a helyzetet az óvodában, ahol állítása szerint tavaly nyáron volt olyan, hogy a gyerek szinte eltűnt a mezőben. Javasolta, hogy az iskolát szólítsák fel, hogy gyakrabban kaszáljanak, valamint azt is, hogy a kaszát fel lehetne használni az óvodában is. Szerinte egy ember gyorsan lekaszálhatná, nem szükséges oda 6 ember – ketten kaszálógéppel plusz négy söprögető.

Herencsár Zsolt elmondta, hogy a régi gáztelep mellett nehány lakos „áldásos“ tevékenységének köszönhetően egy illegális szemétrakás keletkezett. Kérte, hogy búcsúig szállítsák el. Megígérték, hogy ez hamarabb meg fog történni.

 

Kovács Zoltán