Ovi-ügy, avagy szembejön a demokrácia

free-speech-online

A testület márciusi ülésén újra szóba került az óvoda. A polgármesteri beszámolóban hangzott el  erről vélemény. Borsányi Gyula szerint felesleges hisztéria volt, negatív kampány folyt ellenük a médiában. Meglátása szerint ” uszítottak ellenünk”, féligazságok hangzottak el, a média szenzációra hajtott.  Erre egy példát is mondott: az óvodában 40 €-t szedtek, de a szülők nem tudják mire használták fel. Szerinte ezt úgy akarták beállítani, hogy a polgármester „szórja el.” (Megmondom őszintén, én a ülésen nem tudtam miről van szó, úgy kerestem utána. Az ominózus kijelentés az Új Szóban jelent meg, ahol egy szülő állításáról van szó. )  Meglátása szerint motiválták az óvónőket arra, hogy spóroljanak, és lekapcsolásra csak ott került sor, ahol a gyerekek alszanak. Meglátása szerint mindezt meg lehetett volna oldani másképp is, mert ebben a  testületben eddig mindent sikerült. Elmondta, hogy az egyik igazgatóval nehéz kommunikálni ( nevet nem mondott), aki nem képes bejönni megbeszélni a dolgokat, mert „ magasabb árjának tartja magát”.  Ezt azzal is nyomatosította, hogy a Nitrianske Noviny –ből is megkérdezték, hogy milyen személyes vitája van az igazgatónővel. Mostantól fogva az óvodák nagyítók alatt lesznek, és hangsúlyozta, minden a gyerekek érdekében lesz. A probléma megoldódik, keressük a megoldást- hangsúlyozta a polgármester.

Mozoli Sándor is fölösleges tv-s szenzációnak tartotta a dolgot, aki szerint ebben a formában értelmetlen volt a gyűlés. Egyetlen pozitívumát abban látja, hogy Körösi Dániel átnézi a dolgokat, ennek apropóján javasolta, hogy ezt az építésügyi komisszió vitassa meg.

Ezután a testület lényegében egy emberként állt ki a polgármester mellett. A képet Novák Veronika árnyalta, aki szerint úgy beszélnek dolgokról, hogy a másik fél nincs jelen. Testület szerint az óvónők fölöslegesen szították a dolgot, aminek a lényege az volt, hogy megvédjék a prémiumukat. Azzal érveltek, ha más munkahelyen ilyen támadást indítanának a főnök ellen, annak ugyancsak következménye lenne.

Miután rám hárult az feladat, hogy lényegében  12 ember ellen  védtem az ovikat, innentől kezdve nem lenne fér, hogy a vita további részéről beszámoljak. Ezért eddig tartott a beszámoló.

Ennek ellenére számomra is van tanulsága, de ez már kommentár. Testületi ülésekre 7 éve járok, idáig egyet hagytam ki. Lényegében régebb óta ott vagyok, mint néhány jelenlegi képviselő, csak annyi a különbség, hogy nem szavazok, de a testület  minden rezdülését ismerem. Bár sokszor úgy akarják beállítani, hogy valamiféle életcélom lenne az önkormányzatot rossz fényben feltüntetni, és ebben mérhetetlen örömömet lelem, valójában a döntéseik döntő többségével egyetértek, és már saját magamon is érzem, hogy ezt régóta csinálom, sok mindent  „képviselői” szemmel nézek. De amikor hitbeli vitáról van szó, mint jelen esetben, arról, miként látjuk a világot, kinek mit jelent a demokrácia, akkor a peredi testület és áttételesen a peredi MKP olyan távol állunk egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. És ebben az elmúlt években semmivel sem kerültünk közelebb egymáshoz.

Egy éves évfordulója van annak, hogy Sellyén két iskola fellázad egy szakmainak nevezett dokumentum ellen, amelyet az önkormányzat nyújtott be iskolai racionalizáció címén. Magyarán szólva a munkáltató ellen mentek. ( Ez Pereden főbenjáró bűn.)  Kiálltak az igazuk mellett, mert úgy gondolták, nem komplex döntés született. ( Pereden ezt nem szabad, mert az önkormányzatnak mindig igaza van.) Fellázították a szülőket. Vagy nem. ( De mindegy, ez is Pereden bűn.)  A szülők petíciót írtak, tüntettek, sőt a tanácstermet lényegében elfoglalták és felforgatták az ülést. (Ez Pereden maga az anarchia lenne.) Egy volt MKP-s megyei képviselő még transzparenst is kifeszített. ( Pereden, ehhez képest kulturált vita volt, de már ez is cirkusz. Merne valaki nálunk transzparenst kifeszíteni és úgy tiltakozni.) Kihívták a médiát. ( Ez Pereden megbocsájthatatlan.) Peredi logikával a tanárok csak kihasználták a szülőket, hogy munkahelyük mellett tüntessenek, nem nézték, hogy a magyar iskola oktatási szempontból sokkal megfelelőbb helyre költözne. A sellyei iskoláknak volt egy szerencséjük. Ott néhány képviselő kiállt mellettük. Pereden másfél képviselő ment el a szülői értekezletre. (Azért fél, mert az egyik később jött.) De utána többségnek látatlanba is határozott véleménye volt. ( Én ott voltam, pedig nem én esküdtem fel arra, hogy a legjobb tudásom szerint fogom képviselni ezt a falut.)A sellyei iskolák nagy szerencséje, hogy nem a peredi testülettel találták szembe magukat, mert  a magyar iskola már bosszúból is Vecsén találta volna magát. Hát így állnak közös dolgaink 2014 márciusában egy mátyusföldi faluban, ahol „túl nagy a demokrácia.”



Kovács Zoltán

Egész nevén Kovács Zoltán. 1977-ben született, a nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen tanult. Szabadidejében a pered.info-t szerkeszti.