Pered hirtelen liberális falu lett?

Évek óta él egy meggyőződés, hogy a mindenkori plébános szava döntő lehet az önkormányzati választásnál. Sokan úgy gondolják, hogy akinek a nevét kiprédikálja polgármesternek, azt fogják megszavazni. A szombati népszavazás egyértelmű bizonyíték arra, hogy ez egy városi (jelen esetben falusi) legenda. A püspöki konferencia szavazásra buzdító levele Pereden nagy meghallgatásra nem talált. Igaz, máshol sem. Valójában Perednek fontosabb egy másik közszereplő üzenete. A politikusé. Elutasítjuk, ha politikusok marják egymást, de ha nincs kiélezett vita a magyar közösségen belül, az nem sarkall arra, hogy elgondolgodjunk.  Pereden kampány nem volt ( egy plakátot sem láttam), bár a szlovák médiában elég éles kampány folyt, egy idősebb lakos, ha Kossuthot hallgat, magyar tv-t néz, ebből nem sokat regisztrált. Pered nem tudott ezzel mit kezdeni a helyzettel mit kezdeni. Ugyan a magyar pártokra minimum lenézően tekint, rosszabb esetben szidja őket, de ha nincs határozott vélemény a pártoktól arra, mit és hogyan kell cselekedni, nem tudunk határozott véleményt sem kialakítani. Igen, mert azért ne higgyük, hogy Pered ennyire liberális lett.

Ez bizonytalanság a falu vezetőin is meglátszott. Más választások alkalmával, amikor MKP-s pozíciókról van szó, a hangszóró reggel óta szavazásra buzdít, most egyszer kérték elég bátortalanul a lakosokat választani, hát mégse érje szó a ház elejét. Kimondottan érdekes volt, hogy most az alapiskola szülői bálját is meg lehetett tartani, pedig este 10-ig tartott a választás, eközben a novemberi önkormányzati választásokon az óvodás szülői bált úgy kipenderítették a nagyteremből, hogy a lábuk sem érte a földet, pedig jó előre le volt foglalva a terem és a zenész is. Most ez a szavazást az egyes teremben is le lehetett bonyolítani, és a lépcső sem volt akadály.

Pereden 9,94%-os volt a részvétel, és bármilyen meglepő, járási szinten nem is annyira rossz arány. Összehasonlítva az országos aránnyal Pereden a nem szavazatok magasabb arányt értek el.

Viszont ami számunkra érdekes, és ami bizonyítja, hogy a politikusok nyilatkozatai miatt lett ilyen alacsony a részvétel, két összehasonlító adat. Pered és Mocsonok. Nagyjából két egyforma nagyságú falu, mindkettő egyformán katolikus, és egyforma arányban gyakorolja hitét, hasonló szocializáció-mezőgazdasági település, de sokan már az iparban, illetve most már a szolgáltatásokban dolgoznak. Vidéki nagytelepülés, amelyeket a városi kivándorlás ennek ellenére még kevésbé érintett, mint más kisebb települést. Egyetlen eltérés van: egyik szlovák a másik magyar.

Fontos megjegyezni, hogy járásunkban Mocsonokon volt a legmagasabb a 3. kérdésre leadott igenek aránya. A másik kettőben Köpösdön.

Tehát , ha valaki örömittasan felkiált, milyen más ez a falu, és esetleg levonja, hogy a magyar faluk toleránsabbak,mert a kisebbségi sorsból ez fakad, ezt gyorsan felejtse el. Ez az eredmény csak azt bizonyítja, hogy a magyar választó, ha nem kap egyértelmű utasításokat a politikusaitól, nem tud vele mit kezdeni.